Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2011

Adólottó

Kép
Rút idők járnak manapság kis hazánkra. A hajdani Pannon Puma mára már jobbára csak Balkáni Boxzsák: rajtunk gyakorolják a hitelminősítő intézetek a sorozást, a jobb horgot, és csupán idő kérdése, mikor esik be a bal csapott.

Eközben pártunk, de főképp kormányunk és hős vezére nem kevésbé hősebb szárnysegédjeivel naphosszat azon brénsztormingol, hogyan vezethetné tiszta vizekre országunk hajóját a világon legjobban valamiért minket megrázó gazdasági válság háborgó tengeréről.
A nagy stratéga nem lacafacázik, azonnal dönt:
- Pénz kell, adó meg nadrágszíj - ez végül is mind egy dolog, de épp ebben rejlik a gondolat nagysága, no meg így mindenki érti körülötte. S aztán még egy technikai tanács pluszban:
- Mivel szociálisan érzékenyek vagyunk - ezt nem mindenki érti körülötte -, ezért először is: a magunkfajtákat ne nagyon gazdasági megszorítgassuk, mert erre aztán tényleg érzékenyek vagyunk - és ezt megint mindenki értette. – Másodszor: a dézsmákat úgy kell kivetni, hogy lehetőleg ne egys…

Karácsonyi üdvözlet

Kép
Minden kedves olvasómnak békés, boldog karácsonyt
és sikerekben gazdag új évet kívánok!



Erre a linkre kattintva a normál, szöveges verzió lesz olvasható.


Mozaikkép búcsúajándékba 2.

Kép
Egyszer már írtam egy mozaikképről, amelyiket egyik kedves barátnőm távozó főnöke részére készítettem, és úgy néz ki, az idő ismétli önmagát. Most megint hasonló okból kellett fotómozaikot szerkesztenem.
A főkép Szeged nevezetessége, a Dóm lett, hogy az alkotás a messzi országba távozó vezetőt mindig emlékeztesse dél-alföldi kollégáira. A kis képek pedig autók, hogy azt se felejtse el, mivel is foglalkozott ő itt Magyarországon.

Íme a nagyítható verzió:




Skót juhász mozaikképen

Kép
A hóban ácsorgó skót juhászról, Liziről klasszikus mozaikképet készítettem, fotómozaik készítő programmal. A mozaik alapját itt 1000 db téli fotó adta. Az elkészült képbe természetesen belejavítottam, kiemelve a kutyát, a színeket rajta élénkebbé téve, illetve köré egy halvány fényudvart varázsolva. A háttérel viszont épp ellenkezőleg jártam el, a színeket téliesebbé változtattam, kékebbé tompítottam. A végeredmény így szebb lett, mint a gépi változat. :-)



Természetesen nem áll mindig 1000 kép a rendelkezésre, ekkor sem kell lemondani a mozaikkép lehetőségéről, csak más technikát kell alkalmazni. Tekintse meg weboldalam, hátha Ön is kedvet kap egy mozaikképhez.



A tyúkól

Kép
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de mi készülünk a világvégére. Jobban mondva a Világvége Light-ra, mert a Full versionre fölösleges is volna készülni. Élvezni kell az életet, amíg lehet: fűvel-fával szeretkezni, hitelt felvenni a bankoktól és nem visszafizetni... Apropó, ez utóbbival épp így vagyunk mostanság... Huh, ezek szerint mégis közelegne?

No, azért talán csak nem - ki a fene hisz a majáknak? -, az azonban tisztán látszik, hogy a nemzetközi helyzet egyre fokozódik, ahogy azt anno már Virág elvtárs is megmondta. Maradjunk hát abban, hogy jómagam és környezetem meglátása szerint amolyan könnyített világvége közelg. A rendszer recseg-ropog. Mondják, már maga az élelmiszer is nagy kincs lesz, csak az marad életben, aki magának is meg tudja termelni a betevőt. (Az más kérdés, hogy őt meg majd kirabolják, jól lelövik az erre már jelenleg is szakosodott rétegek, de erről majd legközelebb.)

Két lehetőség vetődött fel: elköltözni Tuvalura, vagy beindítani a tanya projektet.…

Őszi képek

Nincs két hete, hogy jártunk a Szarvasi Arborétumban, ott készültek ezek az őszi fotók. Kattints a lejátszóra, és megnézheted nagyobb méretben is. :-)

Nevenincs

Kép
Ez a fotó is a hétvégén készült Nevenincsről. A nap szépen sütött, ő meg egy nyugis modell. Igazából nem is sokat kellett dolgoznom a képpel: csak egy kicsit megvágtam, meg a szélein besötétítettem.
(Nagyításért katt a képre.)

Ide kattintva megtekinthető róla egy másik kép is, ahol nem volt neki elég a nap melege...

cat printscat greeting cards

Melegedőben

Kép
Fő, hogy élvezzük az életet: az őszi nap melege előlről, a kályháé hátulról. Ez egy életkép Nevenincsről, hogy modellként hogyan állja meg a helyét, ide kattintva megnézheted.



Az értesítés

Kép
A mellékelt küldeményt ma szedtem ki a postaládánkból. Hagyjuk a kivitelt, hogy egy papírfecnit rátűzőgépeztek a levelezőlapra - anno, az őskorban legalább még működött az írógép -, sokkal érdekesebb a tartalma.

Nagyobbik fiunkat születése óta fél évente kellett bevinnünk a szegedi klinikára rutinellenőrzésre. Ezen intézménytől kaptuk a fenti értesítőt, amivel csak két apró gond van:

1. Legutóbb áprilisban voltunk, és a doktor úr jelezte, hogy minden rendben van, fiunk kinőtte, amit ki kell, tök egészséges, többé nem kell kontrollra járnunk. Vége. Finito. The end.

2. De tegyük fel, járnunk kellene még... Akkor a jó büdös k.... a......t, hogy csak egy kib....tt egy év múlva lévő időpontot tudnak adni!!! Hát mi a fészkes fenéért fizetem én azt nyűves TB-t. Hát tényleg semmi nem működik már ebben a szétk..t országban!!! Hogy a holdkóros ..... f....t verné bele az összes döntéshozóba az a jó nem tudom én kicsoda!!!!!!!

Én kérek elnézést! :-(


Skizofrén merengő az interneten

Kép
- avagy egy troll monológja -



- No, végre itthon, nyugiban! Itt az ideje ma is hsz-elgetni egy kicsit. Csak az a baj, nem tudom, hogy mihez szóljak hozzá. Valami olyan posztot kellene keresnem, amihez nagyon értek. Bár aránylag mindenhez nagyon értek. Ja, és jó sok lájkot kellene begyűjtenem. Mondjuk az se baj, ha utálnak, mert magamnak úgyis tetszeni fogok, mint mindig. És jó sok lájkot is fogok rám nyomni. Mint mindig. Ha kell, még regizek is egy párat... De tényleg, mihez szóljak hozzá? Te mit hsz-elnél?
- Hogy én? Engem kérdezel?
- Hát kit kérdeznék!? Te vagy itt velem, mindig.
- Én ma nem akarok hsz-elni. Semmi kedvem hozzá.
- Ne csináld már, tegnap se volt! És ha szépen megkérnélek? Választhatsz te témát, rendben? Politika, sport? Mi legyen? Olvastam egy Forma–1-es cikket, ott jól beleköthetnénk az adminba megint. Max bannolnak egy időre, dehát annyit megér, nem?
- Nem lehetne, hogy ma végre egyszer én válasszak? Állandóan csak ti nyomultok. Az orchideás csoportba egy új tag fel…

Orchideák

Kép
Zsuzsa barátnőnk a lakásfelújítás után új képet szeretett volna hálószobájuk falára. Orchideákra gondolt. Mivel az nálunk van egy rakással, le is fotóztam egyet, majd egy kis machina után 3 részletben nyomtattam ki a képet, vászonra, vakrámázva, egyenként 50x100 cm-es nagyságban.
Ha esetleg tetszik, innen letölthető háttérképnek is, 1920x1200 pixeles képméretben.


Antigravitációs lencse

Kép
Édesapám vett magának egy új karórát, nagyobbat az eddiginél, hogy – mint ő mondta – jobban láthassa a számokat. Szerintem egyszerűen csak azért, mert megunta a régit, valami modernet akart. Meg különben is, már két hete az órásnál hevert, várta, hogy megreparálják a belsejét. Életében először. Pedig nem mai darab, anno még a háború előtt vette a nagyapám ezt a svájci, felhúzós szerkezetet. Ízig-vérig kézműves munka, teli fogaskerékkel. És nekem épp emiatt tetszett. Egyszerű fizika, kis fém térbe szorítva a múló idő, mellé egy csipetnyi történelem a lélektelen elektronikus kütyük között.
Tehát mikor végre hívott bennünket a mester, hogy elkészült a javítással, édesapám jóváhagyásával én mentem el a műhelyébe, s hoztam el a családi örökséget. Minden rendben, a mutatók ugyanolyan szépen törtek előre rendületlenül, mint annak előtte. Másodpercről másodperce, kis halk kattanással. Ám valami mégis megváltozott. Ahogy először ránéztem, miután felcsatoltam csuklómra, egy apró furcsaságot v…

Postaturizmus

Kép
Van egy jóbarátom, asztalos, még a gazdasági válság elején megszűnt munkaadó cége, és ő maga az utcára került. A környéken, itt az Alföldön, esélytelen, hogy újra munkahelyre találjon, ezért maszekolással próbálja meg fenntartani kis családját. Néha egy kis javítás, másnak egy új asztal vagy előszoba bútor. No, szóval ő egy pár hete merész gondolattal állt elő.

Tavaly karácsony előtt, fia osztályfőnöknőjének kérésére hulladékfából, rétegelt lemezből kis dekorációs elemeket vágott sablon alapján. Csinált egy egész kosárral. Ezeket aztán a gyerekek lefestették, majd damillal, dróttal, ragasztóval összeillesztették. Így születtek meg a télapók, rénszarvasok, fenyőfácskák. Szépen feldíszítették az osztályt, a többit meg hazavitték. Nagy sikere volt, dícsérte minden tanár, szülő.

Innen, meg a szükségből jött az ötlet, ha ennyire tetszett a suliban, miért ne lehetne gyártani ilyen kis figurákat másoknak is?! Ezeknek a kreatív dolgoknak úgyis nagy divatja van manapság. Szó szót követett, maj…

Dzsudzsák

Talán mondhatom, hogy a kisebbnél nagyobb rendszerességgel járok le futni a helyi stadionba. Ma késő délután is lebicikliztem, ezúttal 8 és 10 éves fiaimmal együtt. Vége a sulinak, se edzés, se különóra, nem volt akadálya a közös programnak.

A kisebbik egy focilabdát kapott a névnapjára, indulás előtt azt gondosan oda is készítette a csomagtartómra. Míg én futok, addig ők fociznak, az is lehet, hogy a nagykapura rúgnak, hisz a helyi csapat már befejezte a szezont, szabad a pálya.

Tekerés közben is a labdarúgás lett a téma, mindenki, így ők is hallottak Dzsudzsák Balázs átigazolásáról a dagesztáni Anzsi Mahacskalába.

Nagyobb térképre váltás
Jöttek a kérdések:
- Apa, hallottad, hogy a Dzsudzsák 3 millió forintot fog keresni naponta?
- Hallottam, nem keres majd rosszul.
- A 3 millió az sok pénz?
- Hát, nem kevés, egy kisebb fajta autó ára.
- Akkor ő naponta tud venni egy autót?
- Tudna, de valószínű, hogy vár tíz napot, és vesz egy jobbat.
- De hát hogy tud ilyen sokat keresni?
- Aki nagy…

Rendhagyó könyvajánló

Kép
Feleségemtől kaptam egy ekönyvolvasót névnapomra, Macsó napjára. Nem is tudom, honnan támadhatott ez az ajándékötlete. Talán túl sokszor - azaz épp elégszer - hagytam nyitva a böngésző ablakát a megfelelő weboldalnál, e kütyük vizslatása után... :-)
Egyébként ajánlhatom bárkinek, tök jó alkalmatosság. Egy hibája van csak: esténként nem nagyon tudom elszedni a feleségemtől, mert letöltött rá egy regényt, valami múmiáról, és folyton azt olvassa. Jelzem, van folytatása is... :-(

No, de nem is ez a lényeg! Azért néha megkaparintom, és most pl. Móricz Zsigmond 1932-ben írodott Rokonok című művét olvasom rajta. Idézném belőle Kopjáss István, a regény főhősének egy gondolatát:

"Ő tegnap az újságírónak nagy nemzetgazdasági elméletet fejtett ki, amit az szorgalmasan le is írt, hogy miért kell adót fizetni: azért, mert akkor az adófizetők a kezükben tarthatják az államot s hatalmat. Joguk van beleszólni az adók hovafordításába. Példákat is idézett. Hogy mikor a bolgárok a hábor…

A kételkedő

Szép, piros alma,
gömbölyű, szájnak kívánatos,
frissen szedett,
hideg harmatos.
Beleharapnál,
de mert más is kérhet,
kettévágod, s látod,
belül csupa féreg.

Gyönyörű ajkak, de ahogy
egy poros veréb csacsog,
csöndben nem maradnak,
csak ha rájuk más ajkak tapadnak.
Kiszívják véred,
üres maradsz,
kongó fejű báb,
jobb hát, ha továbbszaladsz.

Csillagért nyúlsz,
leveszel egyet az égről,
de nem csillog úgy a fénytől,
itt lenn, mint odafenn...

          Megfogtad a végtelent,
          láttad a képtelent,
          tudod, hogy futnak a bénák,
          örjöngve kiabálnak a némák,
          megélted az álmokat,
          s a hiú ábrándokat kezedben biztosan tartottad.
          Tudsz már mindent,
          ismered a világot,
          azt, mit mások igaznak mondtak,
          te hamisnak találod,
          megvetnek érte,
          de megbocsájtasz...

s kételkedsz tovább,
pedig csak magadnak ártasz.



Mondd mit?!

Mikor szél támad két oldalamon,
s meglovagolja tépázott lelkem,
hogy az kihordott gúnyaként
lobog az őrült fergetegben...

Mikor vihar tombol mindenfelöl köröttem,
mi arcomba sáros ostorával sújt,
s fagyott könnyeket gyötörve elő
megkeresi bennem az elfeledett bút...

Akkor mondd, mondd mit csináljak?!


Idegenek közt

Idegenek közt élve
magányos az ember.
Nem tehet mást, de vár,
hátha egyszer valaki rátalál.

Napról napra sokan szólnak hozzád,
beszélnek némán neked,
és te magadban érzed,
ők mind, mind, ... mind idegenek.

Fejüket válladra hajtják páran,
mások megfogják kezed,
de te belülről érzed
ők mind, mind, ... mind idegenek.

Jónéhány ellen s számtalan barát
mohón vigadna veled,
de te látod és érzed,
ők mind, mind, ... mind idegenek...

S ekkor, ha melletted ébred az éj csókja,
s ringó csipője örömét reggelente neked szórja,
csipetnyi reményt kaptál még mindig csupán,
hogy hozzád a lelke is elér sok száz érintés után.

Ám ez a kevés remény elég:
ahogy kedvesen rádnevet,
már majd’ örökre feleded,
hogy a többiek mind, mind, ... mind idegenek...


Harcos lány a jeges vízben

Kép
A hosszú hétvégén volt egy kis szabadidőm, meg persze kedvem és nem utolsó sorban egy kis restanciám is, ezért nekiláttam, hogy készítsek egy új képet. A szomszédasszony lányáról még a jómúltkor lekaptunk egy pár fotót, ezekből kellett volna valamit összehoznom felelőtlen ígéretem szerint. Ismét csak a képek válogatása közben jött az ötlet, mi lenne, ha Dalmicsekből harcos lányt faragnánk, aki épp a jeges vízben álldogálva néz - nem annyira - ránk, hideg tekintettel. Kiindulásnak akadt egy fotó a fagyos ártérről, melyet az egyik télvégi családi sétánkon, a mártélyi Tisza-holtágban készítettem. Ehhez jött párba a másik fénykép a modell testéről, a fejet egy harmadik képről szedtem - az jobban illett a tervhez -, a keze pedig egy negyediken állt jól. Kellett még egy kard, meg egy jó kis tetkó a hátára, és már együtt is voltak az összetevők.
A többi már csak idő és munka kérdése volt, s később még egy kis finomítás a nyomtatás előtt.
fantasy posterswoman posterswarrior artwarrior woman a…

Esti ima

Adjon Isten jó éjszakát Adjon az Isten szép álmot Ma estére ha lefekszem s mindörökre ha meghálok.


Egy nő monológja

Mit gondolsz, ki vagyok?
Azért mindent én sem hagyok!
Az még hagyján,
Hogy megfogtad a kezem,
S aztán,
Oh, megsimogattad a fejem.
És tetszett,
Mikor ajkaink összeértek,
S egy csók után a ruhát rólam letépted.
Az is szép volt,
Mikor megérintettél itt fent,
Ah, s mikor megmarkoltál itt lent.
Igen, az is jó volt,
Amikor az ágyba hívtál
És ott valami... juj, valami furcsát csináltál.
S hogy sokáig voltunk ott,
Élveztem én légy nyugodt.
Ezek után hagytam, nem zavart,
Hogy agyam boncold, s kavard,
Ámultam ugyan értetlen, mi célod vele,
Miért vagy reménytelen indulattal tele.
Sőt, azt is elnéztem neked,
Ahogy szerelmes szívem kiveszed,
S töröd apró, csillámló darabokra
Pici sarkát tűzve vaskos albumodba.

Igen, mindezt elviseltem!

De, hogy megkérdezd a korom?!
Ezt már ki nem állhatom!


Tele-mánia

Kép
Óhörög dáma három elvonásban
Leszereplők:

Tévosz – az elhízott betel
Aszklépiosz – a gyogyítás istene
Léda – Tévosz neje, aki szintén elkínzott
Unosz – a Hermész Hírvívó és Szállító Szolgálat untatársa
nővér
segédek

Tévosz életének fonalát a Moirák gondosan fonógatták, de Zeusz atyánk megharagudhatott reá, mert vegyszer gubanc került az élete vonalára: lábai és kezei nem enyvedelmeskedtek neki. – Ó Kharom ladikja, Olümposz havas csúcsa, mozgátom Hephaisztosz acélja – mondolta sűrűn –, még diplomosz táskám is alig barom cipelni. Nem volt mi mást lennie, orvoszhoz mordult.


1. fölvonyítás

A rendlelőben Aszklépiosz, Tévosz gésa nővér.

Tévosz:Ó Aszklépiosz, segíts nekem!Aszklépiosz:(Egy laport vesz ki a fiúkból) Látom kartotékozlod az élet örömeit, terméteres vagy körbe is. (Közben leteszi a beteg apját az asztalra.) Miről van szó fiam, engedd hadd fúrtassam, de légy rövid, hosszú a sor.Tévosz:Ó Aszklépiosz, tagjaim oly nehezek, mintha Heraklésszal vívtam volna olimpiai döntögetőt. S hasam se kisebb…

Látogatás

Kép
Tíz perc múlva kilenc. Az újoncok már ott toporognak a nyirkos aszfalton, a letört sorompó csonkja mellett. A fagy elől zsebre dugott kézzel, némán, arccal a nap felé. Közben szemük sarkából a kaput figyelik, mikor nyílik végre meg. Ma nem lesz kiképzés, egy hónapja először.  Ma látogatás lesz. Mindannyian várnak valakit, szülőt, testvért, reménytelen szerelmet. Sokan csak sejtik, de talán inkább csak hiszik, hogy hozzájuk is eljönnek, mert hát legtöbbjük épp előlük menekült ide, s majd nemsokára tovább a világ végére. Ki is keresné őket itt? Most mégis ott állnak a bejáratnál, orrlikaikat szabálytalan ritmusban hagyja el a pára, nem zavarják a másikat, önmagukat győzködik: az nem lehet, hogy ne jöjjön. Ha nem jön... Zakatoló aggyal a kaput lesik, azt a rideg, hatalmas lemezdarabot, amelyen át újból egy kis élet áramolhat beléjük. Az előbb még ott lézengtek mellette, aztán páran hirtelen elkezdik lábukkal rugdosni, öklükkel döngetni. Hörög, bong minden. Elzavarják mindannyiójukat, há…

0

Kép
Nem. Nincs. Sehol. Semmi. A szent tagadás csak ennyi! Ezek a végtelen szavai A lét embernek küldött hangjai Negatív jelek, Melyek a Földdel együtt megszűnnek. Az örök igazság, Mely elé nem gördül gát. Ezért ne mondd, hogy Igen, van itt valami, Mert való, az idő míg él, Tovább fog haladni, Ám ha egyszer nem lesz, aki mérje, Senki nem szól, hogy számonkérje, Ha a sok csillag egy helyre összefut, Ha minden, mi létezik egy pontba jut, S ha az a pont is odavész, Gondolatodra azt tudnám felelni: Nem, nincs sehol semmi.


Meghasonlás

Látod, ember? Küzdöttél hiába,
Bíztál Isten adott szavába'.
Az élet már csak ilyen, most már te is tudod
Kis harcok, nagy pénzek,
Nagy csaták, csorgó vérek.
A gazt egyszer hasba minek rugod?!
Hazugul hörög, hogy hagyd,
Elfordulsz, s ujja már húzza a ravaszt.
Tépd ki tövestől, égesd el írmagját,
Pusztítsd el mindenét,
Mert az idő halad, eltelik néhány év,
S helyébe' találod örjöngő fiát.
Csak így élhetsz ezen a földön.
Tégy félre mindent, mit hazádban erkölcsnek hívtak,
Állj te is azok közé, kik csalnak!
Ölj te is bátran, ezt itt nem büntetik,
Csak élvezik.
Igen, tudom, te nem ilyen vagy,
Én kérlek, hidd el,
Nekem is jobban tetszik az Ember,
Az ember, aki él,
S nem gyilkol,
Ki gondolkodik, s tiszta álmait váltja valóra,
Nem húz elméket karóba.
Aki védi a gyengét, pajzsot tart fölé,
Támad gonoszt,
És igazat oszt.
Te ilyen vagy, erős és bátor,
De belőled kellene százszor
Ennyi, vagy ezerszer, s még,
Az mind nem elég.
Űznétek a vad hunyászt,
Kit előbb láttál többet is,
Azokat, kik…

Mozaikkép búcsúajándékba

Kép
Jó két hete írtam már a mozaikképekről, most csak egy rövid bejegyzést teszek.

Egyik kedves ismerősöm ajándékozási gondban volt. Imádott főnökük továbbállt a cégtől, s munkatársaival szerették volna meglepni valami frappáns búcsúajándékkal.

A netet böngészgette, s közben az én weboldalam is, ahol megakadt a szeme a mozaikképeken. És jött az ötlet: mivel főnökük egy vidám ember - nevében is :-) - mi lenne, ha a céges fotókból összeállítanánk egy mozaikképet, amely egy smiley-t ad ki. Így is lett:


Egy nagyobb felbontású verzió itt megtekinthető, illetve korábbi blogbejegyzésem is arról, hogyan készül egy mozaikkép.

Egy újabb búcsúajándék történetét, s magát a képet itt találhatja meg.

Ha szeretne Ön is egy mozaikképet rendelje meg weboldalamon!


A hivatalnokné verse

Lágyan csordogál az esti szél
Messzire már a márvány tél,
Napos partokon sebesen utazunk,
Eszünk, iszunk, dalolva vigadunk.
Gondom nincs, élek vidáman,
Úrnő vagyok én e világban.
Hatalmam nagy, mindenki tőlem retteg,
Férjem a Hivatalnok Herceg!
Megkapok mindent, kaviárt habzsolok,
Át életeken könnyen gázolok,
Kezem vérben fürdik
Velőt nyelek,
Minden kínt, mi mást nevel
Én élvezek.
Én mondom a törvényt, az egy igazt,
Előnyben a gazdag, s az ki gaz!
Micsoda boldogság e földi kéj,
Hol vágyam csak tetőzi a buja éj!

Lágyan csordogál az esti szél...
Bolond az, ki nem így él!


Bál vörösben

Kép
Ma is készítettem egy képet, elloptam egy kis időt a munkámtól... Csak Béla meg ne tudja, tartozom neki egy prospektus tervezettel. No mindegy, majd a hétvégén megcsinálom.

Szóval, a szomszéd leányzó bálba ment. Öltözködés, az utolsó igazítás közben sebtében készült róla egy fotó, ez itt jobbra. Nem a legjobb, sőt... de hát ez van. A bálon biztos készültek jobbak is, csak azok épp nincsenek kéznél.

Aztán képnézegetés közben előkerült egy ezer éves CD, amire még a dia képeimet szkennelték, ha jól emlékszem, Szentendrén. Anno elég messzire kellett utazni azért, hogy fotóinkat digitalizáljuk. Ma már ez csak emlék...
Ezen a CD-n javarészt egy tanulmányi kiránduláson készült fényképek vannak. A nagy alföldi pusztaságba ment ki a kis csapat, hogy darvakat figyeljen meg egy szikes tónál. Az alábbi kép a rejteküket adó nádast ábrázolja.


Nem is tudom, honnan jött az ötlet, de jött, és a nádas átfordult pirosba, épp úgy, ahogy a szomszéd lány kiegészítői is. A bőre szürreálisan porcelános lett…

Peregnek a napok

Peregnek a napok. Egyik a másik után. Hétfőn már várom a pénteket, mint a fáradt úszó a fordulónál a túlpartot, aki tudja, hogy még menni kell, nincs meg a napi adag. Hát nekem sincs meg. S az én égi edzőm azt se mondta, mennyit ússzak. Csak nyomom, egyiket a másik után. Dög unalmas tud lenni. Néha a víz változik ugyan, hol hidegebb, hol langyosabb talán, ám a gőztől szinte sose látok. Két oldalt bólyasor, forduló rendre, egy kis pihenés a medence végén, aztán gyerünk, vissza. Olykor-olykor egy ismeretlen úszósapka siklik szemben, majd el, s a pára fojtogat tovább.

De végülis szeretek úszni, és pálya is jutott... manapság ez is valami. Szeretem a vizet is, de jobb volna egy tó, vagy egy tenger partján belé lógatni a lábam, és csak annyit úszni, amennyit én akarok.

És van kikért úsznom, akikért egyáltalán úszom. Ők az életem. Szeretet és felelősség, hogy egyszer ők is útra keljenek. És van egy társam, akivel ezt megoszthatom. Ő a szerelmem.

S közben úszom, úszom számolatlan a hosszakat…

Vad, neszező szerelem

Ha a fákat szél cibálja, s leveleik vad táncot rezegnek, az erdő együtt azt susogja: Szeretlek! Szeretlek! Szeretlek!

Ha a felhőket vihar tereli, s a vízcseppek esőnek erednek, lent a földön azt kopogják ők is: Szeretlek! Szeretlek! Szeretlek!

Ha a vihart villám zabolázza, s az ég oszlopai belérecsegnek , azt mennydörgik mindenütt: Szeretlek! Szeretlek! Szeretlek!

És ha két karomban tudlak, s a fényét érzem szemednek, azt harsogja minden nesz köröttem: Szeretlek! Szeretlek! Szeretlek!

Tükörképmutató

Törd össze a tükröt! - s nem marad más csak a képmutatás.

Egy hajnali álom után...

Álmomban, kínomban
két lány közt hányódtam.
Bármerre fordultam,
egyre csak kínlódtam.

Jobb felöl egyikük,
bal felöl másikuk,
osztoztam őrajtuk,
átkot szórt két szemük.

Hiába kínlódtam,
hiába hányódtam,
ezen az éjjelen
magamban maradtam.


Dimenziók

Kép
Ez itt egy pont, csak hogy lásd, hogyan néz ki. Ha kellően kicsi, mint valójában, akkor nincs kiterjedése, tehát nem is létezik. Vannak emberek, akik ilyenek. Aprócska pontok, bármily nagy bunkók is. Számomra nem léteznek.

Ez meg itt egy szakasz, egy egyenes része: jobbra-balra. 1 dimenzió. Sokmindenkinek ez is elég. Ez a két irány. Nem is érdekli őket más. Ki erre, ki arra, aztán középen találkoznak, olykor. Fontosabbak egymásnak, mint bárki más a térben. De meg kell értenünk őket, 1 dimenzióban élnek, egyszerűen nem látnak túl azon.


Ez itt a síknak egy metszete - szemléltetésképp -, a 2 dimenziónak. Ez már elég majd' mindenkinek, az átlag nem is nagyon szeret kinőni belőle. Fölösleges is lenne. Simán ellavírozhatsz itt egy életen keresztül. És egy gonddal kevesebb. Ugye te érted, miről beszélek? Akkor gyere tovább velem.


Ez itt egy téglatest, a 3 dimenziós tér szelete. Boldog, aki ezt a világot ki tudja tölteni. Tele van szabadsággal. Néha azonban át kell kelned sivár síkoko…

Ezer lelkem

Ezer lelkem ezer vad ló
Ezer pusztán át vágtató

Ezer lelkem ezer szerelem
Ezer gyönyör mosolya kell nekem

Ezer lelkem ezer vihar
Ezer villáma fákat csavar

Ezer lelkem ezeregy vágy
Ezer forró ölelő ágy

Ezer a lelkem, egy életem
Ezer fájdalom, egy a halálom
Ezer pillanat, ezer év
Kit keresek, nem jön még.


Hogyan készül egy mozaikkép ajándékba?

Kép
Ajándékozni öröm, de kitalálni, hogy mit adjunk annak, akit legjobban szeretünk, vagy épp annak, akinek muszáj, mert tőle függ az előléptetésünk... Hát, az már nem olyan egyszerű. Volt már parfüm (persze nem is tetszett neki az illata), nyakkendő, pénztárca, vicces bigyó, szimplán csak egy csokor virág, de most már valami személyes kellene.

Ideális választás lehet a legközelebbi alkalomra egy mozaikkép. Egyedi és személyes. A kép alanya viszontlátja magát egy alkotás fő motívumaként, ugyanakkor elbogarászhat a háttérben is, a kis képek között.

Egy mozaikkép több módon készíthető. Vannak letölthető programok, amelyik elvégzik helyettünk a munkát. Bekérik a főképet, aztán a több száz, esetleg ezer háttérképet, hogy jól tudják összeállítani a nagy fotó színei szerint a mozaikot. Esetleg dolgozhatnak előre összeállított galériákból is, mely galériák különböző témák szerint vannak csoportosítva - pl. virágok, állatok, épületek, stb. Ez utóbbi esetben a háttér természetesen nem lesz személ…

Egy boldog nap végére

Mint az utolsó vadász a Földön,
Kinek nincs ereje, hogy újratöltsön,
Aki azt hiszi, nincs már több vad,
S szeme egyen mégis megakad...

Mint egy végtelen vízfolyás,
Mely nem reméli, hogy tengert lát,
Aki előtt már nincs semmi cél,
S ekkor egy óceánba ér...

Mint egy szúrós szemű szellő,
Ha a sivár pusztaságon felnő,
S nem talált még magának gátat,
De most egy erdőt megcibálhat...

Vagy mint egy lüktető érzés,
Melynek eddig nem jutott rés,
Hogy elöntse a testet,
Ám most egy embert megremegtet...

Oly boldog voltam én ezen a napon.


Hogyan segítettem leelőzni Kimi Räikkönent?

Kép
Már gyerekkoromtól kezdve szeretek minden sportot, párat közülük magam is űztem, a többit meg néztem a tévén. Mind közül kedvencem volt a tenisz a pályán és a képernyő előtt is. Emlékszem még a nagy csatákra Ivan Lendl és John McEnroe között, s ugyanígy a nőknél Chris Evertre és Martina Navratilovára. Régi szép idők...

És emlékeztem egy riporterre, Andrew Franklre, de hogy magyarul mondjuk - hisz ő az, csak épp 56-ban Angliába emigrált -, Frankl Andrásra. Jónéhány mérkőzésen keresztül tudhattunk meg tőle érdekes öltözői híreket Wimbledonból, vagy épp fontos információkat közvetlen a paddockból, ha másik szerelmét, a Forma 1-et közvetítette. Mindig élvezettel hallgattam. (Az igazat megvallva, akkoriban úgy éreztem, kicsit elnyomják őt, nagyobb teret kellett volna neki adni. Szerintem a "hivatalos" magyar sportközvetítők irígyek voltak rá, de lehet, hogy ez csak nekem jött le így.)

Teltek az évek, a nagy tenisz nemzedék visszavonult, és én Frankl Andrásról sem hallottam tovább…