Hajdú Ervin Ottó blogja

Mindenki tisztában van vele, hogy manapság már nem egyszerű tartós, strapabíró fogyasztási cikkeket beszereznünk, de hál' Istennek, valójában nem is igazán kell. A gyártók úgy tervezik a termékeiket, hogy szinte beléjük van programozva rövid élettartamuk, nincs időnk ráunni egy-egy mosógépre, már jöhet is a következő. Annak idején voltak az eldobható öngyújtók, melyekből ha kifogyott a gáz, gond nélkül dobhattuk a szemétbe és jelképes összegért vásárolhattuk meg a következőt. Vagy épp az egyszerű kivitelű, de roppant praktikus nem újratölthető tollak: kifogyott a tinta, semmi gond, kukába velük! Nem kellett új tollbetét keresgélésével bíbelődnünk.

Mára a világ minden részén folyamatosan nő az ilyen áruk forgalma, ám a technikai és gazdasági fejlődésnek köszönhetően sokkal magasabb szinten. Telefont régebben például jó pár évenként, de inkább évtizedenként, ha váltottunk, ma egy év nem sok, eldobjuk, és keressük a következő modellt. Ám egy autó sem kíséri végig egy család életét a …

Véget ért a fárasztó karácsonyi hajtás, hát itt az ideje, hogy én is lefárasszak másokat, az ünnepi összejövetelek során született faviccekkel:

- Mibe rakja a karácsonyfa az ajándékait? - Cipőstobozokba.
- Miért ciki villanykörtével buliba menni? - Mert égő.

Nemrégiben egy nyereményjátékot hirdettem meg új Facebook-os oldalamon, az oldal lájkolói között. A játékban egy 70x50 cm-es, keretezett mozaikkép volt felajánlva, s a sorsoláson a szerencse az egyik budapesti résztvevőnek kedvezett.

Anikó - a meglepett nyertes - pár nap alatt összegyűjtötte a fotókat, és az általam biztosított Google Drive mappán keresztül meg is osztotta azokat velem.


A főkép kiválasztásához Anikó több fotót is küldött. Ezek közül segítettem kiválasztani a legmegfelelőbbet, mind technikai, mind tartalmi szempontból. Az eredeti kép végül meg lett vágva, ráközelítve a személyekre, és követve a végső mozaik 7:5-ös arányát.


Ezután következett a mozaik szerkesztése. A munkát háttér törlésével kezdtem, hogy az ne legyen majd zavaró a végső alkotáson, a kis képek nézegetése közben. Amint elkészültem, a tervet elküldtem jóváhagyásra.


Jóváhagyás után pedig a kész mozaikot selyemfényű fotópapírra nyomtattuk, és egy barna színű fa keretbe helyeztük, majd csomagoltuk és postázt…

Nemrégiben az egyik kedves megrendelőm először telefonon keresett meg, és elmondta, hogy a fás mozaik tetszik neki a mintaképeim közül, ő is olyasmit szeretne lánya 18. születésnapjára. Azt hittem, erre gondolt...
Aztán emailben elküldte megrendelését, és a megjegyzésben árnyalta a képet: "Szeretném, ha a fának kacskaringós ágacskái lennének, a lombja elkülönülne a háttértől, és a lombból néhány köröcske, vagy virág emelkedne ki, bennük nagyobb méretű fotóval." A mellékletben küldött mintákat is az elképzeléséről.


Nyolc kép lett kiválasztva a fára, a nagylány életének legfontosabb pillanataiból, a háttérbe pedig további 116 fotó. Az elképzeléshez nem illett a klasszikus mozaikos háttér, ezért arra gondoltam, hogy ez a sok fotó is köröcskékben kapjon helyett a fa mögötti térben úszkálva, egy kicsit halványabban.

Először az alkotás szerkezeti vázlatát készítettem el:

Majd miután ez tetszett megrendelőmnek, folytattam, és kérésére türkizes árnyalatban kifest…