2021. május 16., vasárnap

Plakáttervezés

Az idén végre megrendezésre kerül a Magyar Orchidea Társaság Orchidea és bromélia kiállítása, a járványügyi korlátozások miatt ezúttal nem a Vajdahunyadvárban, hanem a Füvészkertben, szabadtéren. 

A kiállítás plakát és egyéb hirdetési anyagait ezúttal is én tervezetem.



2021. április 12., hétfő

Könyv-zene-film triptichon

Úgy látszik, az Edináknak bejönnek az absztrakt képek, merthogy a legutóbbi 'Erdő' című sorozatom meglátva - mely lányunknak, Edinának készült -, egy másik Edina is megkeresett. Az ő kívánsága egy  olvasás-zenélés-film nézés témájú hármas alkotás volt.

Neki is tetszett a képek absztrakt háttere, színeiben viszont inkább a barnás, szürkés árnyalatokat preferálta, szemben az Erdő sorozat vöröseivel. A könyvek, a zene és a filmek ábrázolására nem volt kikötés, ez teljesen rám lett bízva.

Ezúttal nem a sziluettes megjelenítést választottam, hanem a képek átfedését, áthallását az alap textúrán keresztül. Az olvasáshoz egy könyvkupac fotóját néztem ki, a zenéhez egy hegedűt - hisz Edina is hegedűn játszik -, míg a filmhez egy mozi széksorainak részletét egy filmszalaggal.

És így néznek ki az "alapanyagok":

A képek végül 50x70 cm-es méretben, szatén művészvászonra lettek nyomtatva, majd vakrámára feszítve. És már el is foglalták helyüket:


Ön is szeretne egy hasonló alkotást? Vagy akár épp ezt? Tartható ez a méretarány is, de akár el is lehet tőle térni, mint ahogy magától a mérettől is. A színek pedig szabadon variálhatók.

Kérdése van? Keressen nyugodtan elérhetőségeim egyikén.


2021. március 14., vasárnap

Erdő - absztrakt triptichon


Van az úgy, hogy a megrendelő egy családtag, mit mondjak, ilyenkor sincs könnyebb dolgom. Sőt! 😉 

A terv

A kezdeti tervek és tévelygések után szabad kezet kaptam a grafikában, csak a színvilág volt kötött, valamint az, hogy kép hármas tagolású legyen.
Az absztrakt stílus mellett döntöttem, s digitális grafikusként ilyenkor főként fotókkal, textúrákkal dolgozom, ezek alkotják az én "digitális festői palettám". E konkrét esetben ezen képek:


A két színes textúrából és a sziluettekből jó pár áthatás, effekt, manuális festés utána a következő hármas született:



Vakrámára feszítve, árnyékkerettel körbevéve

A kivitel

A kép szatén művészvászonra lett nyomtatva, 
egyenként 80x145 cm-es méretben.
A vásznat vakrámára feszítettem,
majd fekete árnyékkeretbe helyeztem.

A kész képek a falon

A keretezés után a három kép gyorsan fel is került a falra.




Az Ön képe

Ön is szeretne egy hasonló alkotást? Vagy akár épp ezt? Tartható ez a méretarány is, de akár el is lehet tőle térni, mint ahogy magától a mérettől is. A színek pedig szabadon variálhatók, íme néhány példa erre:


Kérdése van? Keressen nyugodtan elérhetőségeim egyikén.



Seńor Szenior

– Részletek Tómezőváros Covid-19 operatív stábjának gyűléséről – 

– Jolánka! Tepertős pogácsa van? – kérdezte a helyi operatív stáb vezetője.

– Igen, elnök úr, zéró kóla is – súgta oda maszkja mögül a titkárnő.

– Ne hülyéskedjen már, Jolánka, vegye már le azt a vackot, vagy beszéljen hangosabban, nem értek semmit abból amit motyog! Idebent nem kell használnia, kamera sincs.

Jolánka az álla alá húzta a maszkot, közelebb hajolt az elnökhöz, s úgy mondta halkan, közvetlen annak fülébe: – Cukormentes kóla, főnök, a fogyókúrája miatt…

– Á, jól van, jól van – dörmögi az elnök elfojtva, majd fennhangon folytatja: – Úgy látom itt van mindenki, Kovács igazoltan távol, de ő majd bejelentkezik a Facebookján keresztül, remélhetőleg a dubai szállodájában van wifi, és nem jár úgy, mint én a múlt héten, mikor síelni voltunk a Gizivel.

– Elnök úr, elnézést, lehet, hogy közben majd ki kell mennem – jelentkezett, majd szólt közbe zavartan a legfiatalabb stábtag, a polgármesteri hivatal ügyintézője.

– Ne hülyéskedjen, Gogolák, intézze el most! Állandóan ilyenkor jön magára…

– Jaj nem, elnök úr, nem kell pisilnom, egy spanyol hívást várok a testvérvárosunkból. Az ottani operatív törzzsel egyeztetjük a tapasztalatainkat.

– Rendben, az fontos. Szeretem, mikor ilyen előremutató dolgokat művel. Aztán majd szóljon rá a Robira, hogy adják le a Facebookon is, hogy beszélt ezekkel a spanyolokkal. Hadd lássák a népek, hogy mi mennyire rajta vagyunk az ügyön – és közben az iratai között turkált. – Ja, sokkal jobban, mint ezek odafönt valaha is lesznek. De ha már itt tartunk, vágjunk is bele – azzal kiemelt egy paragrafusokkal teleírt lapot a dossziéjából. – Ahogy már mindenki értesült róla, Viktorunk új rendeletekkel lepett meg bennünket nőnap alkalmából...

– Már bocsánatot kérek, de nekem nem a Viktorom! – vágott közbe ezúttal a legidősebb stábtag, egy veterán képviselő.

– Lépjünk már ezen túl, Gézukám, ezt minden alkalommal kikéred magadnak.

– Igen, de csak a jegyzőkönyv végett.

– A jegyzőkönyvbe ezt már a 3. alkalom óta rég nem visszük föl. Igaz, Jolánka?

– Igen, tetszett az elnök úrnak kérni, és én azóta nem írom fel Géza bátyám ilyen irányú hozzászólásait.

– Már pedig én ragaszkodom hozzá! – ugrott fel Géza bátyám korát meghazudtoló gyorsasággal.

– Gézukám, az egész város tudja rólad, hogy nem szereted Viktort. Számtalan felvétel van, hogy tüntetsz ellene. Kinek akarod még bizonyítani? Inkább nézzük meg, ezúttal milyen agyszülemény pattant ki a fejükből. Aszongya hogy, olvasom…

Ekkor megzizzent Gogolák telefonja, a spanyol fél volt az. A fiatal önkormányzati ügyintéző óvatosan felállt, készüléke kijelzőjére mutatott – mintha látnák is a többiek, hogy ki hívta –, majd szépen kioldalgott a teremből. Amint becsukta maga mögött az ajtót, fogadta a hívást és ékes spanyolsággal üdvözölte távoli kollégáját Európa másik pereméről. Tíz percig, ha tartott az eszmecsere, mire visszatért, úgy tűnt, odabent már minden elrendeződött. 

– No, csak hogy újra körünkben üdvözölhetem, Gogolák – fogadta némi gúnnyal az elnök. – Mi már maga nélkül is épp végeztünk.

– Elnézést, elnök úr, seńor Cervantes Covid ügyben… – védekezett volna bátortalanul az ügyintéző.

– Milyen ’szer van’? Mit ’tesz’ majd Covid ellen? Meg miféle szeniorról hablatyol? – horkant fel az elnök. – Fogalmazzon már normálisan, Gogolák! Mennénk már haza vacsorázni. Becsülöm én, hogy három diplomája van, meg hat nyelven beszél, de ne kelljen már még egy fordító is maga mellé!

– A szenior szerintem az jelenti, hogy öreg – próbálta meg oltani a fellobbanó feszültséget Jolánka. – A nagybátyám is mindig azt mondja, hogy szenior teniszversenyre ment, mert hogy már öreg, ötven éves, és ő egy öreg sportoló, tetszik tudni. De fiatalon is teniszezett ám.

– Jolánka, akkor én is öreg vagyok? – tört ki a nevetés az elnökből. – A múlt hónapban múltam ötvenöt.

– Jaj, elnök úr! Tudja, hogy nem úgy gondoltam. Maga még fiatal, kicsattan az egészségtől. A covid se fogott magán – hízelgett Jolánka.

– Na ugye?! – ölelte magába a dicséretet az elnök. – De tudja mit, jó hogy mondta ezt az öreg sportoló dolgot. Foglalkoznunk kell vele! Odafönt Viktorék csak papolnak róla, hogy megvédik az idősebb korosztályt, aztán mikor döntéseket kéne meghozni, nem tesznek semmit.

– Úgy is van – szúrt közbe Géza bátyám –, ezek nem kormányoznak, csak kullognak az események után. De mi majd megmutatjuk nekik!

– Már most megmutatjuk – folytatta az elnök. – Megmutatjuk, hogy ez a város törődik a szenior sportolóival! Figyeljenek csak: ugye az idősebb korosztály a Covid által legveszélyeztetettebb korosztály, ezért az öreg sportolóknak nem szabadna ilyenkor közösségi helyekre, mindenféle edzésre járniuk. Én se megyek ide, meg oda: ülök a seggemen. Maradjanak csak otthon, mint a többiek. Ha meg valamelyikük nagyon akar mozogni, akkor futkorásszon az utcán, abba már nem szólunk bele. Persze szigorúan maszkban!

– Elnök úr, tömegsportolás közben nincs államilag előírva a maszkhasználat – javította ki Jolánka.

– Persze, persze, ott nem kell – ismerte el tévedését az elnök. – Akkor ezt nehogy belevegyük a helyi rendeletbe! – fordult ijedten a titkárnő felé, majd szép lassan a gondolataiba merült, és bizsergető büszkeség érzése töltötte el: ’Ma is mi mentettünk meg pár tucat embert’...

Az operatív stáb gyűlése ezzel véget ért, ki-ki vett még magához egy-két tepertős pogácsát, egy kólás vagy egy ásványvizes üveget, aztán elindultak kis csomagjukkal hazafelé. Gogolák próbált még egyszer félénken az elnökhöz fordulni:

– Elnézést, elnök úr, azt szeretném mondani, hogy Miguel de Cervantes úr…

– Jaj, Gogolák, majd holnap, mára már ne sürögjön. Megvan a határozat, Jolánka legépeli és küldi ki a Facebookra. Nyugodjon meg, semmi gond nincs magával, csak ügyeljen a hólyagjára.

– Értem, de a szenior sportot nem kellene...

– Gogolák! Pihenjen már, holnap is lesz nap, nemde? Az öregek meg ne sportoljanak, ilyen időkben az árt az egészségnek!


Kelt az I. nagy Covid-járvány 3. hullámának idején

2021. február 28., vasárnap

Olajfestmény hatás fotóból

Ma délelőtt új technikával próbálkoztam, és ennek végeredménye lett az alábbi kép. Az olajfestmény hatású grafikához az eredeti fotót az Affinity Photo olajecseteivel dolgoztam át, majd színeztem kicsit extrémre.

Egy-egy ilyen kép utána kinyomtatható művészvászonra is, vakrámára feszítve. Szatén vásznon tényleg úgy néz ki, mint egy olajfestmény. Ha meg még jó nagy is, biztos megállnak előtte a nézelődők, mint itt is: 😉

(Jó, ezt most csak az Affinity Photo-val várazsoltam a falra... 😀 Hogy mi is az az Affinity Photo? Olyan, mint a Photoshop, csak jobb. 😉)

#madeinaffinity


2021. február 1., hétfő

Kézi rajz fotóból

Kicsit kísérletezgettem ma, hogy egy saját ceruzarajz-technikát dolgozzam ki, azaz hogyan lehet fotóból rajzszerű képet kihozni. Úgy gondolom, alakul. 😎 


És ugyanez, kicsit átszínezve, már keretbe is rakva (persze csak virtuálisan 😉):

Eredeti fotó: Tookapic - Pixabay

#madeinaffinity

Én ajánlom

Olajfestmény hatás fotóból

Ma délelőtt új technikával próbálkoztam, és ennek végeredménye lett az alábbi kép. Az olajfestmény hatású grafikához az eredeti fotót az Aff...

Mások ezt olvasták