Enyém, tied, miénk
– Anyu, játszhatok azzal a kis zöld labdával, itt ebben a medencében? – Megkérdezzük Tibikét, hogy odaadja-e neked, jó? – Jaj, ne hülyéskedj már, Éva, persze hogy játszhat vele a Katinka. – De anya, az a kislabda az enyém! – Igen, Tibike, de most te úgyse játszol vele, elvagy az új vízipisztolyoddal, amit most vettünk neked, meg aztán ott van még a másik két labdád is, hadd legyen ez a kicsi a Katinkánál, amíg velünk maradnak. – De hát az akkor is az enyém, nem adom! – Jaj, ne légy már ilyen irigy megint, Tibike, add csak oda szépen! – Hagyd csak, Emese, látod, már játszik is vele a fiad. Katinka majd talál magának valamit a kosarában. – Ne haragudj, Éva, olyan akaratosak vagyunk, pedig kinőhetné már, de egyszerűen nem tudom kinevelni belőle… Egyébként ti mikor jöttetek le a strandra, meddig maradtok? Mi csak leugrottunk, mert Tibike nyafogott, hogy vízbe szeretne menni, holnap már megyünk is vissza a Balatonra. – Most jöttünk az előbb. Ádám jött le úszni, szenior edzése van ilyenkor szombat d…
Megjegyzések
Megjegyzés küldése