3D-s tapéta

avagy, út a tökéletes harmóniáig

Az egyik legutóbbi kedves tapéta megrendelőnk is egyedi kéréssel keresett meg bennünket. Felújítandó lakásának a terét szerette volna bővíteni egy 3D-hatású tapétával. Talált is egyet a neten, de az méretben nem passzolt a szoba falához, továbbá szeretett volna hozzá egy kis kiegészítést, mégpedig egy jin-jang jelet, a messzi távolban előtűnően.

A kompozíció így azt sugallja, hogy bár nehéz, göröngyös az út a tökéletes harmóniáig, de az halványan azért látszik az alagút végén, nem lehetetlen ezt a harmóniát magunkban kialakítani.

Miből is kezdtünk el dolgozni?

• Először is a netes fotót nagy felbontásban letöltöttük a Shutterstock fotógyűjteményből.
• Aztán kaptunk egy képet a jin-jang jelről, amiről később kiderült, hogy ez egy lábtörlő fotója. 😉
• Illetve jött még egy elég precíz méretrajz is.

      

A munkát egy gyors látványterv elkészítésével kezdtük. Kértünk egy fotót a dekorálandó falról, kiegyenesítettük az optikai torzítást, majd ráhelyeztük a kezdetleges tervet.

Ezután a  finomhangolásra került a sor, a színek beállítására, a jin-jang jel kiszerkesztésére, hogy az a lehető legjobb minőségben kerüljön a tapétára, ne az eredeti fotót kelljen megjeleníteni.

A tervezési folyamatban a kontúr lekerült jelről, és lebegő gömbbé lett alakítva - így az jobban passzol oda, valósággal beleolvad a távoli térbe.

A terv elfogadása után legyártottuk a tapétát. A tekercsek mellé egy segédletet is készítettünk a piktor számára, mely jelölte a csíkok kiosztását:

És a kész tapéta, már fent a falon, az ügyfelünk által küldött fotón:

Ha Önnek is egyedi elképzelései vannak tapétájáról, keressen bennünket bátran, segítünk azt falra vinni.

Hajdú Ervin Ottó

digitális grafikus

Bíborördög Kft.

+36 70 978 60 48

A magyar kultúra napjára

1823. január 22-én véglegesítette Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát, ennek emlékére ma ünnepeljük a magyar kultúra napját. Ez alkalomból egy verses digitális grafikámat osztom itt meg, összevonva két művészeti ágat. 

E versem egyszer régen már megjelent itt a blogban, de most új köntöst kapott. A szív formába rendezett szöveg mellett egy pár vízjeles fotója is a "digitális papírra" került. Ha tetszik a kompozíció és a vers, a pár képe lecserélhető az Önök fotójára, így személyesítve meg az alkotást.

Hogyan készült az absztrakt önarcképem?

Nem rég készültem el önarcképemmel, ezzel az absztrakt önábrázolással, melynek alapja egy tavaly előtti fotó volt. A fénykép a Kéktóban, a vásárhelyi pusztában lett lekapva rólam egy néptánc fellépés után.

De hogyan is készült a kép?

Pár hónapja az Affinity programcsaláddal dolgozom. Ez a kép ezen belül is az Affinity Designer programmal készült. Ez az alkalmazás egy vektorgrafikus program, mely - mondjuk így -, főképp vonalakkal, görbékkel és egyéb geometriai formákkal dolgozik, és nem pedig fotók retusálására használandó.
Mint látszik, önarcképem is csupa síkidomból áll össze, leginkább három- és négyszögekből.

Maga az alkotás több napos folyamat volt, kísérletezgetésekkel, visszalépésekkel, módosításokkal. Az alábbi képernyőfotók szemléltetik a főbb stációkat.

Az arccal kezdtem, pár segédvonal megrajzolásával. (Itt pirossal jelölve.)

Az arc vonalait többnyire háromszögekkel próbáltam követni.

Majd jött a kalap. A színeket mindenütt az adott síkidom területére leginkább jellemző színre állítottam.

A kéz vonalait kisebb és nagyobb alakzatokkal követtem le.

A ruha redőit is próbáltam követni.

Kiszínezve, közelről így néz ki.

Ezután a hátteret már szabadon, a fotót elhagyva készítettem. Így került egy gémeskút is a képre.

Megrajzoltam a felhős eget is, ekkor még szabályos négyzetbe foglalva a képet...

végül azonban a szabálytalan, töredezett szélek használata mellett döntöttem.

Így készült tehát a kép, s ha ki lenne nyomtatva, falra akasztva úgy nézne ki, ahogy ezen a látványterven is szerepel:

Ha szeretné, hogy Önről vagy kedveséről készítsek egy hasonló, absztrakt alkotást, keressen bátran!
Telefon: +36 70 978 60 48

Kézműves könyvkiadás

Van kézműves szappan, lekvár, csoki, sör vagy épp kenyér. Hát, tisztelettel jelentem, kisütöttem az én kézműves könyveimet. 

Az időmilliomos című kisregényem magam nyomtattam ki, hordtam össze, köttettem be, és íme, kész is az első adag.

Sőt, kézműves könyvkiadásomnak egy újabb 'terméke' is született. Köztünk legyen szólva, a könyvkiadás szó itt kicsit túlzó, mert csak egy novelláról van szó, a maga 12 oldalával, de kézművesnek kézműves. 

A keserédes történet egy toronyház tetején játszódik. Ha érdekli Önt, nézzen szét Ön is Paullal odaföntről! Keressen meg nyugodtan egy saját, dedikált példányért!

Fotótapéta: több mint Ctrl+P

Avagy egy tapétagrafika születése

A VIZSUart Lakberendezés egyik legújabb munkájában, a tihanyi Pilger Vendégház felöltöztetésében, mi készítettük a tapétákat és a fali képeket. Zsuzsi, a lakberendező elsőként egy hatalmas fotót szeretett volna kinyomtattatni, de mint ilyenkor általában az egész nem annyiból állt, hogy fogjuk a képet és printerre engedjük.

Az eredeti fotó álló formátumú, míg a hely, amit dekorálni kellett fekvő volt. A képet forgatni kellett, majd vízfelszínnel kiegészíteni, egy csónakot arrébb rakni, és így tovább.

Az alábbi videó mutatja be a grafikai munkák folyamatát:

A tapéták mellett balatoni témájú vakrámára feszített vászonképeket is készítettünk egészen a 140x80 cm-es méretig. A nyomtatás előtt 3D-s látványtervet biztosítottunk.

Míg a fotóknak csak a színeit korrigáltuk a nyomtatás előtt, egy-két grafikába itt is jobban bele kellett nyúlni. Pl. ebbe a Balaton térképbe:

A kivitelezésről jó pár fotót kaptunk Zsuzsitól, íme egy előtte-utána felvétel:

És pár fotó a végeredményről:

Ha Ön is szeretné lakását, irodáját tapétával vagy fali képekkel dekorálni, és mindehhez egyedi elképzelési vannak, keressen bennünket bátran, segíteni fogunk!

Tengerparti emlék

Avagy legújabb digitális grafikám születése
Továbbá: minden rosszban van valami jó! :-)

Már több mint egy hónapja, hogy a koronavírus miatt felborult világunk rég megszokott rendje. Csak egy múló kisiklás, vagy valami új kezdete? Most még nem tudjuk, ki-ki hite szerint reménykedik, és várja a szebb jövőt. De addig is: marad a kevesebb munka, a kényszerszabadság, jobb esetben a home office.

Kicsit most úgy érzem magam, mint Az időmilliomos - kisregényem főhőse, Kovács Tihamér, aki szintén egy váratlan körülmény miatt időmilliomos lett. Ha én nem is váltom meg úgy a világot, mint ő, azért a vírus adta kevesebb munka - jobban mondva a vírus által elvett munka -, és az így nyert szabadidő számomra is hozott valami olyan pluszt, amire már régen vágytam. Jelesül azt, hogy be tudtam fejezni egy idestova 6 éve elkezdett digitális grafikámat! Az élet “normál” kerékvágásában erre nem sok esélyem volt. Elgondolkodtató, mennyire volt jó ez így...

Anno 2012. körül kezdtem el egy új stílus szerint képeket készíteni, a témákat geometriai vonalakkal építve, a teret álomszerűen szabdalva ábrázoltam. Így született a Vizsla pihen a karosszékben, A Holdon álmodó vagy épp a Boxoló című digitális rajzom.

És így készült a karanténnak köszönhetően - tehát minden rosszban van valami jó - ez az új is, melynek Tengerparti emlék a címe. Mint minden emlék, ez se egy tűpontos fotó, hanem egy vízió, melyre több szemszögből is visszapillanthatunk. Ám még az is lehet, hogy nem is velünk történt meg ez az egész, hogy nem mi láttuk a tengerből kilépni azt a démoni szépséget a telihold fényében, vagy épp mi, csak épp egy párhuzamos dimenzióban...

Nem tudni, csak az a biztos, hogy ez a rajz is egy papírfecnin kezdte, ott kelt életre az alap motívum. Majd ebből a skiccből vektorgrafikus programmal megszerkesztettem a geometriai alapot, amit utána színekkel, textúrával töltöttem fel.

A Tengerparti emlék legelső példányát szatén művészvászonra nyomtattam 100×100 cm-es méretben, vakrámára feszítettem, és árnyékkerettel vettem körül. Mint minden grafikám, ezt is limitált példányban fogom kinyomtatni, ebből összesen 10 db készül majd. Íme az első példány nyomtatása:

S íme a kép a maga valójában, előbb egy videófelvétel róla, majd pár fotó:

Ön is szeretne egy példányt a képből? Keressen engem személyesen, és egyeztetjük a méretet, valamint a kivitelt és a szállítási lehetőségeket.

Akit a mozdony füstje megcsapott

Nagyon kedves megkeresésnek tettem eleget nemrégiben. Barátom élete pályáján kerek évfordulóhoz érkezett, és ennek alkalmából felesége titokban 😉 megkeresett, hogy a nagy nap egyik meglepetéseként készítsem el a születésnapi torta grafikáját.
Az ötlet az volt, hogy egy gyerekkori fotóba valahogy varázsoljak bele - az azóta megvalósult álom megtestesítőjeként - egy Traxx típusú mozdonyt.

Alapnak szkennelésre megkaptam a Lusztig bácsinál készült fotót,

a háttérbe pedig kerestem egy 424-es gőzőst, melynek füstje még gyerekként csaphatta meg barátom. De hát ugye kit nem? 😃

És természetesen nem maradhatott el a főszereplő sem, a mai kedvenc, a Traxx mozdony vezette szerelvény sem:

Forrás: Wikipedia.org

Megvoltak a kellékek, jöhetett a grafikai munka pár lépésben:

1. Háttér eltüntetése
2. A 424-es elhelyezése az alak mögé, fekete-fehér színben
3. A Traxx elhelyezése a lábak között, megtoldva egy-két kocsival
4. Némi kis színezés

A többi már a tortalap nyomtató cég és a cukrászok feladata volt, így mikor elérkezett a nagy nap, a családra a megálmodott grafika köszönt vissza a tortán.

Te is szeretnél egy hasonló montázst a szülinapi tortádra? Keress bátran, szívesen segítek! 😉

Kis kutya, nagy kutya nem ugat hiába

Az egyik kedves megrendelő a magyar vizslájáról rendelt tőlem egy mozaikképet. Hálás feladat, mert számomra is magyar vizsla "A" kutya. Nekem is volt anno egy, ezen a linken megnézheted a róla készült grafikám.
Megrendelőm kérése az volt, hogy a képet két méretben készítsem el, egyszer 100x70-es vászonképként, egyszer pedig 70x50-esként.

Első feladat az alapfotó előkészítése volt. Itt-ott ki kellett egészíteni, kitörölni a hátteret, kiretusálni egy játékot. Valamint fontos kérés volt, hogy a kép fekvő tájolású legyen.

Ezután a a háttérbe kerülő fényképekkel foglalkoztam. Egyforma méretarányúra vágtam a több mint 400 fotót. Ha valamelyik el lett volna fordítva, azt a helyes pozícióba állítottam.
Alapvetően a két kép egyformának tűnik, és azt gondolnánk, hogy a nagyobbat csak le kellett kicsinyíteni a nyomtatáshoz. Ha így tettem volna, akkor a 70x50-es mozaikon túl kicsik lettek volna a háttérelemek, ezért hogy ideálisak legyenek, ehhez a mérethez is újrageneráltam a hátteret.

Íme a végeredmény digitálisan, a személyes (nem kutyás 😉) fotók elhomályosításával:

Ha Ön is szeretne egy saját mozaikot tetszőleges témában, keressen nyugodtan!
    Hajdú Ervin Ottó
    digitális grafikus
    +36 70 978 60 48

Hogyan készült az időutazós profilképem?

Talán páran blogom hű olvasói közül még emlékeznek rá, hogy 3 éve írtam egy könyvet ‘Az időmilliomos’ címmel. (Csak zárójelben jegyzem meg, ha ilyen címmel írtok könyvet, nem lesztek avtomatice időmilliomosok...) Aztán néhány hete a legjobb barátom érdeklődött a folytatásról, meg hogy ezúttal írhatnék valami időgépes sztorit, mivelhogy neki most épp arra lenne égetően szüksége. Ugyan a könyvben is említett, és a valóságban is létező www.timebubbleshop.com időtorzító órái tényleg segítettek neki a hétköznapokban időt nyerni, de ezúttal ez kevés az üdvösséghez: vissza kell mennie tizenkét év, öt hónap és tíz napot időben. Hogy miért pont ennyit, nem tudtam belőle kihúzni. Akkor, mert ha utólag jobban belegondolok, azidőtájt lehetett az esküvője...

Gondoltam, megtréfálom őt, és rendelek neki az eBay-ről egy időgép makettet, méghozzá a H. G. Wells regényéből forgatott, 1960-ban a mozikba kerülő, ‘Az időgép’ című film ikonikus gépezetének kicsinyített mását. Találtam is gyorsan az egyik - merő véletlenségből - kínai eladónál egy papírból kivágható és összeragasztható modellt.
Nem sajnáltam rá azt a pár dollárt, és a legnagyobb méretben kértem - mégiscsak gyerekkori barátomról van szó.

Húzódott, húzódott a szállítás, már épp ráírtam volna a kis kínaira, mikor csengetett a postás, de nem ám Krisztián hozott egy számlát, hanem a kis zöld autó egy nagy csomagot. Meg is ijedtem, hogy mi a fenét rendelt már megint a feleségem a Távol-Keletről, ekkora dobozban vagy ötezer tő orchidea is elférne a kedvenceiből. Ám nem beszélt arról, hogy kertészetet nyitnánk, és ezt az apróságot csak megemlítette volna nekem, szóval gyorsan felmentettem.

Mivel azonban nem kellett fizetnem, semmi gond, beráncigáltuk a hatalmas dobozt a kapu alá, és kinyitottuk. Az időgép volt benne, csakhogy nem a makett, hanem a szerkezet a maga valójában.

Kipróbáltam, és működött!!!

Első utam a hetvenes évek legelejére vezetett vissza, felkerestem az épp felépült családi házat, találkoztam a szüleimmel, sőt saját magammal is. Ezen a fotón édesapám tart a kezében, édesanyám pedig - de én magam is -, rácsodálkozunk az időgépre, előtte még sosem láttunk ilyet.

Halkan jegyzem meg, hogy nagy marhaság az, amit egyesek állítanak, hogy hogyha találkozol önmagaddal egy időutazás során, nem szabad megérintenetek egymást, mert eltűntök valami energiarobbanásban. Jelzem, én karba vettem magam, nem történt semmi, csak jól összehaverkodtunk.
A fénykép egyébként azért fekete-fehér, mert édesapám gépével készült. Én magam elfelejtettem vinni a sajátomat, még a telefonom is itthon maradt a nagy igyekezetben.

A visszaút viszont kicsit döcögősre sikeredett. Elsőre csak pár évet ugrottam előre - hála az olcsó kínai utánzatnak -, s mi tagadás, ekkor rám is jött a frász, hogy a múltban ragadok. De ha már ott voltam, lövettem magunkról egy újabb közös fotót, és csak azután indultam tovább, haza a mába. Íme a közös fényképünk:

Te is szeretnél egy ilyen időutazásban részt venni, közös fotón szerepelni saját magaddal? Keress nyugodtan, elviszlek magammal! ;-)

Kata képe

Születésnapjára egy kis vászonképpel leptem meg életem párját, melynek alapja az egyik néptáncos fellépésünkön elkapott fotó volt. Hogy hogyan született meg a végeredmény, azt mutatom be ebben a kis videóban.

Te is szeretnél valami hasonlót? Keress bátran!
+36 70 978 60 48
www.fotomontazs.hu