Óhörög dáma három elvonásban
Tévosz – az elhízott betel
Aszklépiosz – a gyogyítás istene
Léda – Tévosz neje, aki szintén elkínzott
Unosz – a Hermész Hírvívó és Szállító Szolgálat untatársa
nővér
segédek
Tévosz életének fonalát a Moirák gondosan fonógatták, de Zeusz atyánk megharagudhatott reá, mert vegyszer gubanc került az élete vonalára: lábai és kezei nem enyvedelmeskedtek neki. – Ó Kharom ladikja, Olümposz havas csúcsa, mozgátom Hephaisztosz acélja – mondolta sűrűn –, még diplomosz táskám is alig barom cipelni. Nem volt mi mást lennie, orvoszhoz mordult.
1. fölvonyítás
A rendlelőben Aszklépiosz, Tévosz gésa nővér.
| Tévosz: | Ó Aszklépiosz, segíts nekem! |
| Aszklépiosz: | (Egy laport vesz ki a fiúkból) Látom kartotékozlod az élet örömeit, terméteres vagy körbe is. (Közben leteszi a beteg apját az asztalra.) Miről van szó fiam, engedd hadd fúrtassam, de légy rövid, hosszú a sor. |
| Tévosz: | Ó Aszklépiosz, tagjaim oly nehezek, mintha Heraklésszal vívtam volna olimpiai döntögetőt. S hasam se kisebb, mint Szüszi foszballabdája. |
| Aszklépiosz: | Fogós ecset. Fessd le nekem fontosan a kövütközőket. Munkád szentruma messze van hálódtól? – ette föl a kérdést. |
| Tévosz: | Nem, háló az isteneknek! |
| Aszklépiosz: | Két kezeddel dolgozol? – próbált kezelebb jutni a baj tokához. |
| Tévosz: | Nem, nem. Az egyik épp elég. |
| Aszklépiosz: | Csak nem politikoszos vagy, országnyűvési képvizenyő? Vagy esetlen pedakókuszságra adtad fejed? |
| Tévosz: | Zeszuszra nem! Csak egy egyszerű tanárossz. |
| Aszklépiosz: | Szerencséd! S mennyi pénzt kevesel? – kígáncsiskodik. |
| Tévosz: | Havi négyet, de fölbrutolva, lent már nett,ó! |
| Aszklépiosz: | Feleséged? |
| Tévosz: | Mint akárki málé, lenne fele, s égi áldást sejtenék – vágyaszól. |
| Aszklépiosz: | Tudós Athéné dobozát nézed-e? |
| Tévosz: | Igen Aszklépiosz, kéz a képben akkor is, ha a csalárd mást akar. Hét égi kanálist csapolunk le, ha folyik az áldás, s ha nem, meg van mindig a videánk, hogy mit játsszunk le az ideón. Rabjai vagyunk mind a retten, de hát ez csak nem kháron az életemre?! Ó Kherberusz harmadik feje! – háromkodott. |
| Aszklépiosz: | Megvan! Á dehogy: Heuréka! Fiam, Tévoszméd igen nagy. Hisz a vak is nátha, ez víziómanó, méghozzá tele, színültig. (Nővérhez mordul) Nővércse, héja a Hermész Hírvívó és Számító Szolgállatot! |
| Nővér: | (Tárcsáz, majd telefonáll) Még nem futnak segíteni, de rögvest lőnnek. Már a thoni győzelem hírét kézbesítik, utána sielnek ide – mondta keblesen. |
| Aszklépiosz: | Tolvaj banda, hát nincs egy szabad hordájuk? (Így várakoztak, s nem sok az ára, meg is érkezett a számító egy hollóval a bal vállán) Hogy hívnak, postász? – kérdére könyököl. |
| Unosz: | Unosz vagy Ok – szólt a válassz! |
| Aszklépiosz: | S mi az ott a bal álladon? |
| Unosz: | Olló – vágta rá. |
| Aszklépiosz: | De mi bégett? – gyurma tovább a sárítót. |
| Unosz: | Károg unam, a hírvívók kent állata magyar hunban. Unnan orhoztam el tanulmányuntamban. |
| Aszklépiosz: | Hát akkor hozzátkot rendelőmbe Tévosz teledobogyóját. Tunod már a címét, vagy még nem is mered? |
| Unosz: | De merem is, a nő-vér pa-pirosra írta már – munta. |
| Aszklépiosz: | Menj hát isten hírével! – üdvözülte. |
| Unosz: | Add ide Aszklépiosz, elhiszem azt is – koldult bizalommal az orvoshoz. |
(Unosz el, majd a többiek is. Függönye)
2. fölfonás
Este Tévoszéknál. Tévosz és Léda hűlnek a foterjedikben.
| Léda: | Oly terebély nagy a fotelben, mint egy hatalmás tölgyfa. |
| Tévosz: | Mit mondsz, bükkd ki megint, asszonygya. De hadd el, nézzünk víziót! – habja rá a Lédire. |
| Léda: | Botond vagy férjutam, elvitték telénket. |
| Tévosz: | Ténylett! – dömper rá. – Töprengy asszony, mi a csorbát csináljunk ma este? |
| Léda: | Ordastam az újságokat, s mindben Ariszto van Ész-t szentelik. Nézzük meg a Békákat a szabadtérin, úgy is sok a vérlopó szúnyog – gombolta ki. |
| Tévosz: | Jó gondol,latba kell vetni. Csak egy itt a bukkanó, kocsink kölcsön, adva, hogy gyalog megyünk, s a feles metronóm nekünk már ütött. |
| Léda: | Nem baj, drágán még elérhetjük a 45-ös láb buszt. Remélem van két jegünk. |
(Mint a ketten elmennek átköltözni más ruhába, majd a színlázba. Fültöny)
3. felforrás
Az előadás után, s nem az utánadás előtt Tévoszéknál. Tévosz és Léda belépnek a fajtón.
| Tévosz: | Igen kényelmetlen volt az a rideg kőhad. |
| Léda: | Miért nem vittél magaddal egy pár nát, lúdtollast? |
| Tévosz: | Na hát, neked volt, s egy ludas ülő két sem osztál meg uraddal?! – emelte föl rangját. |
| Léda: | Fosztottam volna én veled többet is, de kevés volt a lád – és sírásni kezd. – Ó jaj nekem, a te Ládádban mindig találsz valami libát? |
| Tévosz: | No ugyan Lidám, ne búsulj – víg asztalra. – Az találd ki inkább, holnap mire vegyünk el? |
| Léda: | Arra az abrakadarabra, amit a szüretben rekrámoltak ki. |
| Tévosz: | A Szoph O'Klész-t? Az az a fikció, amelyik ír? – térdezi. |
| Léda: | Férjenuram már a fejedbe, hát mi más nemzet fia görögte volna papírra ifjú titánnal a betűket? |
| Tévosz: | Jojó, ne nézz már tubának! – háborodik meg. – És mi a címe? |
| Léda: | Még sosem foltam nála, lelkem tiszta. Tudhatnád szerelmem, én a te Cédád vagyok. |
| Tévosz: | Balha asszony, add ide a mai újcsávot, majd én beolvasom neked: Elektro. |
| Léda: | Azt már láttam – rivalda föl –, villanykényes modern arab. (Ekkor kintről cseng, ő szól. Léda ki meggy és ajtót nyír. Aszklépiosszal fér vissza) |
| Aszklépiosz: | Olgák, hozzátok a telidobozt víziónak! – kilát vissza az ajtón. |
| Segédek: | Hozzuk nagyúr, horukk – szolgák be kintről, majd így folyatták. – ITT a tévé, vagy Videitthon? Hová rabjuk? |
| Aszklépiosz: | A sutban a helye, úgy is mindig lábalatt s útban volt – adta ki a sutasítást. |
| Tévosz: | Jó lesz az a sarokban is – remegi halkan. (A segédek letévék a telét, elhagyják a rakást) |
| Aszklépiosz: | Fiam, fügyelj ide! Itt a recept. |
| Tévosz: | Én indulnék is, és kiváltanyám! |
| Aszklépiosz: | Tévodsz, nem kell gyogyszer. Ilyen gyógyűr úgysincs sehol. Én 5öltem meg, s ezt 5 egerem bánja. Ne', szedd! |
| Tévosz: | Mi ez, furam? – csóválkozik. |
| Aszklépiosz: | Ez: listosz. A nézhető vízilókat tartalmazza. Másra látógömbidet ne csüggeszd! |
| Tévosz: | De hisz ez ír ló és kev és! |
| Aszklépiosz: | Nem lesz sokk, abban bizomos vagyok – kárömlend. |
| Tévosz: | Ez csak a reggeli TV-torta és az Esti Más-se. Mit sivárjunk a közbenső órágyban? |
| Aszklépiosz: | Menj úszni az U-szódába tíz hosszat, ha Ladával mész – s az asszonyra mulat –, hússzatok kétszer annyit. |
| Tévosz: | Ó iste,nem! |
| Aszklépiosz: | Én végeztem, de boritókát még nem kaptam – panaszolventálta csak úgy magának, de azért hantosan. |
| Tévosz: | Megdoktoroltad bajom orvoszom, itt van mit rebértél. (Egy dag-adó borítékot csúsztad Aszklépiosz zsebébe.) Ez meg a segérdeké. |
| Aszklépiosz: | Ugyan, nem! kell ez! – hárítaná el magához, aztán teli sebébe nyúl, s igyekszik elferejteni a borravalót. – Én most el,menten – fojtotta a szót, végül közönyt – Jószakállt! Egy hét múlva jövök televizitálni. |
(Azzal Aszklépiosz el. Tévosz és Léda pedig a moteljaikba zuhanyva várták a tormát – hisz ezentúl csak ezen vegetálhatnak –, s fültek tovább a megkukált teledobosz előtt. Függönygyöleg)
VÉGOSZ
