Mikor szél támad két oldalamon,
s meglovagolja tépázott lelkem,
hogy az kihordott gúnyaként
lobog az őrült fergetegben...
Mikor vihar tombol mindenfelöl köröttem,
mi arcomba sáros ostorával sújt,
s fagyott könnyeket gyötörve elő
megkeresi bennem az elfeledett bút...
Akkor mondd, mondd mit csináljak?!
Hajdú Ervin Ottó blogja | digitális grafikák, versek, novellák
